Eötvös Loránd (1848-1919)

Életének főbb eseményei:

1857-1865: Középiskolai tanulmányok a pesti piaristáknál
1865-1867: Állam- és jogtudományi tanulmányok a Pesti Egyetemen
1866: Hegymászó pályafutásának kezdete, amely élete végéig tart
1867-1870: Természettudományi tanulmányok a Heidelbergi Egyetemen
1870: Summa cum laude eredménnyel doktorál fizikából, matematikából és kémiából
1871: Helyettes tanári állást kap a Pesti Egyetem Felsőbb Természettudományi Tanszékén
1872: Kinevezik az Elméleti Fizikai Tanszék nyilvános rendes tanárává
1873: Az Akadémia levelező tagjává választják
1878: Jedlik Ányos utódaként a Kísérleti Fizikai Tanszék rendes tanárává nevezik ki
1883: Az Akadémia rendes tagjává választják
1889: Trefort Ágoston utódjaként megválasztják az Akadémia elnökének
1891: Vezető szerepe van a Mathematikai és Physikai Társulat megalapításában és a Mathematikai és Physikai Lapok megjelenésében
1891-1892: Egyetemi rektor
1894-1895: (júniustól januárig): vallás- és közoktatási miniszter. Törvény a vallásszabadságról, és az Eötvös József Collegium szervezésének kezdeményezése
1905: Lemond akadémiai elnökségéről, hogy tudományos kutatásnak szentelje minden idejét


Tudományos tevékenységének legfontosabb állomásai

1875-1885: A kapillaritással összefüggő vizsgálatai: reflexiós módszer a kapillaritás törvényeinek meghatározására, Eötvös-szabály, Eötvös-állandó
1886-1919: Gravitációs és földmágneses vizsgálatok
1890: „A Föld vonzása különböző anyagokra” (akadémiai osztályülési előadás, január 20.)
1891: Görbületi és horizontális variométerek
1891: Az első terepi mérés a Ság-hegyen
1896: Vizsgálatok a gravitáció és mágnesség köréből (összefoglaló tanulmány)
1898: Egyszerű nehézségi variométer (Balatoni-inga)
1901: Bifiláris graviméter
1901 és 1903: Az első, nagyobb területre kiterjedő mérés a Balaton jegén
1909: A tehetetlen és súlyos tömeg arányosságára vonatkozó vizsgálataival kapcsolatos elnyeri a Beneke-díjat
1915: Kísérleti eszközt tervez az Eötvös-hatás bemutatására
1916: Egbelli mérések. A szénhidrogénkutató geofizika megszületése
 

Eötvös Loránd tudományos munkáiból

Eötvös Loránd tudománypolitikai munkáiból

Levelek, versek, dokumentumok

UNESCO: Világemlékezet

Báró Eötvös Loránd dolgozatai

(Mikola Sándor és Renner János összeállítása,
megjelent a Báró Eötvös Loránd emlékkönyv szerk: Fröhlich Izidor, Budapest, 1930)

1. A szkarisorai jégbarlang. Vasárnapi Újság, 1869, 49. sz. (leírás).
2. Doppler elve s alkalmazása a hang- és fénytanban. Term. tud. Közl. 3. k. 1871, 1—11. o. (ismertetés).
3. Az északi fény színképéről. U. o. 250—252. o. (ismertetés).
4. A fluorescentia tanának egy törvényéről. U. o. 461—462. o. (ismertetés).
5. Indítvány országos érdekű kutatások eszközlésére vonatkozólag. U. o. 470—471. o.
6. A rezgési elméletből következő távolbani hatás törvényéről. Az akadémia elé terjesztett tanulmányának kivonata. A m. tud. akad. Értes. V. k. 1871, 207—212. o.
7. A Nap physikai alkatáról. Term. tud. Közl. 4 k. 1872, 241—258. o. (ismertetés).
8. Van-e a Holdnak befolyása az időjárásra? U. o. 35. o. (ismertetés).
9. Újabb Bunsen-féle galván elemek. U. o. 120. o. (ismertetés).
10. A vízi növények életéből. A Term. tud. Társulat szakülésén tartott előadás. Rövid kivonat. U. o. 160. o.
11. A víz színéről. A Term. tud. Társulat szakülésén tartott előadás. U. o. 190. o.
12. A chlorophyll természettani szempontból. U. o. 192. o. (ismertetés).
13. A Jungfrau megmászása. U. o. 883—385. o. Tyndall: Hours of exercise in the Alpes című munka egy részének fordítása.
14. A fény kettős töréséről. A Term. tud. Társ. szakülésén tartott előadás. Rövid kivonat. Term. tud. Közl. 5. k., 1873, 39. o.
15. Az égi testek látszólagos alakjáról. Ugyanaz ugyanott, 485. o.
16. A capillaritas elméletéről. Ugyanaz ugyanott, 245. o.
17. Helmholtz: Népszerű tudományos előadások. Fordították Eötvös Loránd és Jendrassik Jenő. Előszó báró Eötvös Lorándtól. A Term. tud. Társ. Könyvkiadó Vállalata. VI. k. 1874.
18. A rezgések intenzitása tekintettel a rezgési forrásnak és az észlelőnek mozgására. Az akadémia elé terjesztett dolgozat. Ért. a math. tud. köréből III. k. 1875, 1- 28. o. Ugyanennek kivonata A m. tud. akad. Értes. VIII. k. 1874, 147—150. o.
19. Über die Intensität der wahrgenommenen Schwingungen bei Bewegung der Schwingungsquelle und des Beobachters. Pogg. Ann. d. Phys. 152. k. 1874, 513—535. o. (a megelőzővel tartalomban egyezik).
20. Válasz Ketteler néhány észrevételére az észlelt rezgések intensitása felett. A m. tud. akad. Értes. IX. k. 1875, 157—162. o.
21. A súrlódásról. Népszerű természettudományi előadás. Megemlítve Term. tud. Közl. 7. k. 1875, 212. o.
22. Új módszer a capillaritasi tünemények tanulmányozására. Az akadémia elé terjesztett dolgozat. Műegyetemi Lapok I. k. 1876, 2—10. o.
23. Schwere, Elektricitaet und Magnetismus. Könyvismertetés. U. o. 56—57, és III. k. 1878, 124—126. o.
24. Fizikai feladatok. U. o. 95. o., 288. o. és II. k. 1877, 96. o.
25. A távolbahatás kérdéséről. Fölolvasás az akadémia ünnepélyes közgyűlésén. A m. tud. akad. Évkönyvei. XVI. k. 1877-1882, 57—68. o.
26. Adatok az elektro-statika elméletéhez. Akadémiai székfoglaló-értekezése. Rövid kivonatban A m. tud. akad. Értes. XIV. k. 1880, 4—5. o.
27. Az elektromos sűrítő egy új módjáról a sűrítő gyűrűről. Az akadémia elé terjesztett tanulmányának rövid kivonata. A m. tud. akad. Értes. XIV. k. 1880, 157—160. o.
28. A cseppekről. Népszerű természettudományi előadás. Rövid kivonata. Term. tud. Közl. 13. k. 1881, 394. o.
29. Jelentés a Bugát-féle alapítványból kitűzött physikai pályázat eredményéről (Czógler és Heller a physika történetéről szóló munkáinak bírálata), Schuller Alajossal együtt. Term. tud. Közl. 13. k. 1881, 91—92. o.
30. Kutatások a kapillaritás terén. Az akadémia elé terjesztett dolgozatának rövid kivonata A m. tud. akad. Értes. XVI. k. 1882, 48. o.
31. Egy új electro-kapillár mozgatóról. Az akadémia elé terjesztett dolgozatának rövid kivonata. U. o. 106—107. o.
32. Tanulmányok a folyadékhártyák feszültségéről. Az akadémia elé terjesztett dolgozata. Kivonatban sincs meg. Címe A m. tud. akad. Értes. XVI. k. 1882, 225. o.
33. A folyadékok felületi feszültségének összefüggése a kritikai hőmérséklettel. Az akadémia elé terjesztett dolgozat. Math. és Term. tud. Ért, III. k. 1885, 54—73. o.
34. A folyadékok felületi feszültsége és vegyi alkata közt fennálló kapcsolatról. Math. és Term. tud. Ért. IV. k. 1886, 34—41. o.
35. Über den Zusammenhang der Oberflächenspannung der Flüssigkeiten mit ihrem Molecularvolumen. Ann. d. Phys. u. Chem. Neue Folge XXVII. k. 1886, 448—459. o. (a megelőzővel tartalomban egyezik). U. a. röviden Math. u. Naturw. Ber. aus Ungarn IV. k. 1886, 33—44. o.
36. Néhány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez. (Nyílt levél Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter úrhoz.) Budapesti Szemle 50. k. 1887, 307- 321. o.
37. Vizsgálatok a gravitatio jelenségeinek körében. Az akadémia elé terjesztett dolgozata, Rövid kivonata Term. Tud. Közl. 20. k. 1888, 477. o.
38. A fizika jelenlegi állásáról és búvárlati módszereiről. 10. előadás a Term. tud. Társ.-ban 1888-ban. Megemlítve Term. Tud. Közl. 21. k. 1889, 66. o.
39. A Szt. Gellért-hegy vonzó erejére vonatkozó vizsgálatok. Az akadémia elé terjesztett dolgozata. Rövid kivonata Term. Tud. Közl. 21. k. 1889, 398. o.
40. Elnöki megnyitó beszéd. A m. tud. akad. Értes. XXIII. k. 1889, 145—149. o.
41. Jelentés a fizikai kísérletek pályázatára beérkezett munkáról (Antolik Károly munkája). Schuller Alajossal együtt. Term. tud. Közl. 22. k. 1890, 100—102. o.
42. A Föld vonzása különböző anyagokra. Az akadémia elé terjesztett dolgozatának kivonata. Akad. Értes. I. k. 1890, 108—110. o.
43. Über die Anziehung der Erde auf verschiedene Substanzen. Math. u. Naturw. Ber. aus Ungarn. VIII. k. 1891, 65—68. o. (a megelőzővel tartalomban egyezik).
44. Nagy lengésidők méréséről. Az akadémia elé terjesztett dolgozatának kivonata. Akad. Értes. I. k. 1890, 274. o.
45. Messung von langen Schwingungsdauern. Math. u. Naturw. Ber. aus Ungarn VIII. k. 1891, 450—451. o. (a megelőzővel tartalomban egyezik).
46. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. I. 1890, 325—335. o.
47. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. II. 1891, 321—325. o.
48. Az egyetem feladatáról. Rektori beszéd. Term. tud. Közl. 23. k. 1891, 505—514. o.
49. A folyadékhártyák feszültségének megmérése. A Math. és Phys. Társ. ülésén tartott előadás. Rövid kivonata Term. Tud. Közl. 24. k. 1892, 211. o.
50. A fizika tanításáról az egyetemen. Az egyetem újjáalakításának évfordulója ünnepén felolvasott rektori beszéd. Term. tud. Közl. 24. k. 1892, 296—301. o.
51. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Ért. III. k. 1892, 301—303. o.
52. Elnöki megnyitó beszéd a Széchenyi ünnepen. Akad. Értes. IV. k. 1893, 57—62. o.
53. A tömegvonzás állandójának meghatározása. A Math. és Phys. Társ.-ban tartott előadás, megemlítve Math. és Phys. Lapok II. k. 1893, 398. o.
54. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. IV. k. 1893, 315—316. o.
55. Kísérletek az elektromos erő és az elektromos ellenállás absolut meghatározására és a földi tárgyak tömegvonzásának kimutatására. A Math. és. Phys. Társ.-ban tartott előadás. Rövid ismertetése Term. tud. Közl. 25. k. 1893, 267. o.
56. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. VI. k. 1895, 321—825. o.
57. Vizsgálatok a gravitatio és a mágnesség köréből. Az akadémia elé terjesztett dolgozat. Math. és Term. tud. Ért. XIV. k. 1896, 221 —266. o.
58. Untersuchungen über Gravitation und Erdmagnetismus. Ann. d. Phys. u. Chem. Neue Folge, 59. k. 1896, 354—400. o. (a megelőzővel tartalomban egyezik). U.a. Math. u. Naturw. Ber. aus Ungarn XIII. 1896, 193-243.
59. Jedlik Ányos emlékezete. Emlékbeszéd az akadémiában. Akad. Ért. X. k. 1897, 273—289. o. és Term. tud. Közl. 29. k. 1897, 387—402. o.
60. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. IX. k. 1898, 269 -272. o.
61. A mágneses haladtató erőről. A Math. és Phys. Társ.-ban tartott előadás. Rövid ismertetése Term. tud. Közl. 31. k. 1899, 304. o.
62. A mágnesrudak pólusainak meghatározásáról. A Math. és Phys. Társ.-ban tartott előadás. Megemlítve Math. és Phys. Lapok VIII. k. 1899, 420. o.
63. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. X. k. 1899, 265—270. o. Ugyanez megjelent A tudományos akadémiák létjoga címen Term. tud. Közl. 31. k. 1899, 321—326. o.
64. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. XI. k. 1900. 289—292. o.
65. A mágnesi inklinációról a múlt időben. A Math. és Phys. Társ.-ban tartott előadás. Kivonata Term. tud. Közl. 82. k. 1900, 246. o.
66. Étude sur les surfaces de niveau et la variation de la pesanteur et de la force magnétique. Rapports présentés au Congrés International de Physique réuni á Paris en 1900. III. k.
67. A nehézség és a mágneses erő nivófelületeinek és változásainak meghatározásáról. Math. és Phys. Lapok. IX. k. 1900, 361—385. o. (a megelőzővel tartalomban egyezik).
68. Megfigyelések a Balaton jegén. A Math. és Phys. Társ.-ban tartott előadás. Rövid ismertetése Math. és Phys. Lapok X. k. 1901, 256. o.
69. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. XII. k. 1901, 261—269. o. Ugyanaz megjelent a Föld alakjának kérdése címén Term. tud. Közl. 1901, 321—328. o. továbbá kivonatban német nyelven a Math. u. Naturw. Ber. aus Ungarn XIX. k. 1901, 430—440. o.
70. A nehézségről és a földi mágneses erőről. A Term. tud. Társ.-ban tartott hat előadás. Megemlítve Term. tud. Közl. 35. k. 1903, 355. o.
71. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. XIV. k. 1903, 313—319. o. Ugyanaz megjelent Változatlan mértékegységek címen Term. tud. Közl. 35. k. 1903, 369—374. o.
72. Beszéd a kolozsvári Bolyai-emlékünnepen. Akad. Értes. XIV. k. 1903, 110. o.
73. Elnöki megnyitó beszéd. Akad. Értes. XV. k. 1904, 253—254. o.
74. Akadémiai elnökségről lemondó levele. Akad. Értes. XVI. k. 1905, 514—515. o.
75. Programme des recherches gravimétriques dans les régions vésuviennes. Comptes rendus des séances de la premiere reunion de la commission permanente de l’Association international de Sismologie réuni á Rome. 1906, 177—179. o.
76. Bestimmung der Gradienten der Schwerkraft und ihrer Niveauflächen mit Hilfe der Drehwaage. Abhandl. d. XV. allg. Konferenz der internat. Erdmessung in Budapest. 1906. A módszer szigorú matematikai elméletét és gyakorlati alkalmazásának módját a legrészletesebben ezen értekezésben találjuk.
77. A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. k. 1. rész Geophysikai függelék. 1908. Németül is megjelent. E dolgozat bevezetésében Eötvös a módszer elméletét elemi úton tárgyalja.
78. Bericht über geodätische Arbeiten in Ungarn, besonders über Beobachtungen mit der Drehwage. Verhandl. d. XVI. alig. Konferenz der internat. Erdmessung in London und Cambridge 1909. Franciául is megjelent: Sur les travaux géodétique exécutés en Hongrie spécialement a l’aide de la balance de torsion címén.
79. Beiträge zum Gesetz der Proportionalität von Trägheit und Gravität. Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel együtt. Később kiadott munka (1. 86.), mellyel a göttingeni Beneke – féle pályadíjat megnyerték. Ismertetése Nachr. d. Königl. Gesellsch. d. Wissensch. in Göttingen. Geschäftl. Mitt. 1909, 1. füz.
80. Bericht über Arbeiten mit der Drehwaage, ausgeführt im Aufträge der kön. ung. Regierung in den Jahren 1909— 1911. Verhandl. d. XVII. alig. Konferenz der internat. Erdmessung in Hamburg. 1912.
81. Geofizikai kutatások Kecskemét vidékén. A pozsonyi Népszerű Főiskolai Tanfolyamon tartott előadás. Rövid ismertetése Uránia 1913, 36. o.
82. Geofizikai kutatásaim céljáról, módjáról és némely eredményéről. A Term. tud. Társ.-ban tartott népszerű két előadás 1913 ápr. 4. és 11-én. (Az első előadást Pekár Dezső tartotta.) Ugyanerről Aradon is tartott előadást 1914 jan.-ban.
83. A nehézségről a Földön mozgó szerkezetekben. A Math. és Phys. Társ.-ban tartott előadás. Ismertetése Uránia 1918, 199—201. o.
84. Experimenteller Nachweis der Schwereänderung, die ein auf normal geformter Erdoberfläche in östlicher oder westlicher Richtung bewegter Körper durch diese Bewegung erleidet. Annalen der Physik. (4) 59. k. 1919, 743—752. o.
85. Kísérleti kimutatása annak a nehézségi változásnak, amelyet valamely, a szabályos alakúnak felvett földfelületen keleti vagy nyugati irányban mozgó test e mozgás által szenved. Math. és Term. tud. Értes. 37. k. 1920, 1—28. o.
86. Roland v. Eötvös, Desiderius Pekár und Eugen Fekete: Beiträge zum Gesetze der Proportionalität von Trägheit und Gravität. Annalen der Physik. (4) 68. k. 1922, 11—66. o.
Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat. Adatvédelmi nyilatkozat