Eötvös 100

Báró Eötvös Loránd (1848-1919) kiemelkedő tudósa és közéleti személyisége volt Magyarországnak. A súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciáját igazoló mérése az Einstein-féle általános relativitáselmélet, torziós ingája pedig a tudományos szénhidrogénkutatás megalapozását tette lehetővé. Ezen felül miniszterként és a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként jelentős fejlesztéseknek volt az irányítója. Kiváló sportember is volt, mind a hegymászás, mind a lovassportok területén nagyszerű eredményeket ért el. Báró Eötvös Loránd életművével méltóvá vált, hogy a mai Kárpát-medencei magyar ifjúság számára példakép legyen.

Báró Eötvös Loránd fizikus, geofizikus és a felsőoktatás megújítója halálának 100. évfordulója c. évfordulós magyar felterjesztés az UNESCO Általános Konferenciájának 39. ülésszakán hozott döntés értelmében bekerült a 2019-es esztendőben a szervezettel közösen ünnepelt évfordulók közé.

Báró Eötvös Loránd 100 évvel ezelőtt 1919. április 8-án hunyt el. Eötvös Lorándnak a tudományos és a kulturális élet széles körére kiterjedő, időtállónak bizonyult alkotásai ma is követendő utat mutatnak a modern kor kihívásaival szembesülő magyar ifjúságnak és értelmiségnek, egyszerre volt a természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatója, valamint a magyar oktatásügy és tudományszervezés kiemelkedő államférfiúi munkásságú személyisége:

  1. Kísérleti fizikusként nevéhez fűződik a súlyos és a tehetetlen tömeg arányosságának kimutatására alkalmas Eötvös-féle torziós inga megalkotása. Közel fél évszázadon át legnagyobb pontosságúnak bizonyult mérései igazolják Albert Einstein általános relativitáselmélete kiindulási hipotézisének, az ekvivalenciaelvnek az érvényességét, amint Einstein ezt már az 1910-es években írott cikkeiben, továbbá Eötvöshöz írt személyes levelében is hangsúlyozta.
  2. Az Eötvös-inga mint terepi geofizikai eszköz elkészítése által támasztott különleges műszerépítési követelményeknek megfelelő technológia megvalósításával emelkedett a XX. századi magyar ipar élvonalába a Magyar Optikai Művek, amelynek folyamatosan továbbfejlesztett Eötvös-ingáit az Egyesült Államoktól Indiáig használták a nyersanyagkutatás szolgálatában.
  3. Eötvös nevét hordja a fizikai kémiában a felületi feszültség hőmérsékletfüggését leíró Eötvös-törvény, a geofizikában a földfelszínhez képest mozgó berendezésekkel (hajó, repülőgép, műhold) végzett gravitációs mérések eredményein (az Eötvös-hatáson) alkalmazandó ún. Eötvös-korrekció és a különböző anyagi összetételű próbatestek szabadesési gyorsulásának eltérését jellemző Eötvös-paraméter.
  4. Családi neveltetéséből fakadóan vállalta el 1894-ben a kultuszminiszteri tárcát. Féléves miniszteri tevékenysége alatt a népiskolai hálózat bővítésével, valamint a zsidó hitgyakorlás egyenrangúságát kimondó törvény felsőházi elfogadtatásával mintegy betetőzte az édesapja, Eötvös József által a kiegyezést követően megindított reformokat.
  5. Az Eötvös József Collegium megalapításának kezdeményezésével, majd annak kurátori feladatát haláláig ellátva, a hazai tehetséggondozás rendszerének immár 120 éve mintát szolgáltató, a felsőoktatás nemzetközi élvonalában is megbecsült intézményt hozott létre. Kodály Zoltántól Bay Zoltánig terjed a hazánknak világhírt szerzett Eötvös-kollégisták hosszú listája.
  6. A “tudós tanár” eszmény gyakorlati megvalósítását elősegítendő, kezdeményezte a Mathematikai és Fizikai Társulat megalakítását (ma Bolyai János Matematikai Társaság, illetve Eötvös Loránd Fizikai Társulat).
  7. Az MTA elnökeként személyes meggyőzéssel elérte a tanárok kutatási tevékenységét támogató ösztöndíjak alapítását.
  8. Eötvös Loránd sporttevékenységét egész Európában ismerték. Korának leghíresebb alpinista hegymászói közé sorolták. Róla nevezték el a Dolomitok Cadin-vonulatának második legmagasabb csúcsát (Cima Eötvös, 2836m). A budapesti Tudományegyetem rektoraként szüntelenül sporttevékenységre buzdította az egyetemi ifjúságot. A Budapesti Egyetemi Athletikai Club (BEAC) első elnöke volt. Ugyancsak alapító elnökéül választotta a magyar természetjárók első országos szervezete, a Magyar Turista Egyesület. Mindkét szervezet ma is a magyar sportélet meghatározó intézménye.


2019-ben színes és változatos programokkal tisztelegnek az ”utódok” báró Eötvös Loránd emléke előtt.

Koordinációs testület

  • Szarka László – elnök
  • Balla Andrea (Magyar Tudományos Akadémia Titkársága)
  • Gosztonyi Gergely (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Hajdu-Kriston Krisztina (UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága)
  • Kroó Norbert (Európa Mozgalom Magyar Tanácsa)
  • Márkus Zsolt László (Magyar Tudományos Akadémia – Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet)
  • Molnár Andrea (Magyar Tudományos Akadémia –Könyvtár és Információs Központ)
  • Patkós András – (ELTE Fizikai Intézet)
  • Simon Tamás (Magyar Tudományos Akadémia – Kommunikációs Főosztály)
  • Sólyom Jenő (Eötvös Lorán Fizikai Társulat)
  • Székely Mózes (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség)
  • Zelei Gábor (Magyar Geofizikusok Egyesülete)

Arculati anyagok

 
Az Eötvös 100 rendezvények sajtónyilvános események, így ezeken fénykép- vagy videófelvételek készülhetnek.
Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat. Adatvédelmi nyilatkozat